Atlétika Szakkifejezések

Abroncs: A körből végrehajtott dobószámoknál (súly, diszkosz, kalapács) a dobókör keretét nevezzük abroncsnak. Anyaga általában acél, vastagsága 6 mm.
Acélszalag: Távolságok mérésére használatos mérőeszköz. 25, 50 és 100 m-es hosszban gyártják. Használata előtt az illetékes állami szervekkel hitelesíttetni kell
Akadály: Az akadályfutó versenyszámoknál a pálya berendezési tárgya; nem dönthető, 0,96 m széles és 0,911–0,917 m magas. Tömege 80–100 kg.
Akadályozás: Kiméretlen pályán történő futásoknál a versenyzőtárs vagy társak haladásának akadályozása (általában középtávfutó versenyszámoknál).
Azonos idő: Futószámoknál, ha az időt három órával mérik és két óra azonos időt mutat – míg a harmadik eltérő –, a két óra által mért azonos időt kell helyesnek elfogadni.
Bajnoki verseny (bajnokság): Ahol valamely terület, ország, világrész vagy szervezet legjobb versenyzőinek versenyen elért erősorrendjét állapítják meg.
Balkezes váltás: A váltásnál az átadó mindig bal kézből adja át a váltóbotot az átvevő jobb kezébe, aki az átvett botot azonnal átteszi a bal kézbe. Ez a külső váltás. Ha a váltóbotot mindig jobb kézzel adják át, akkor belső váltásról beszélünk.
Bástya: Súlylökő köröknél a dobás irányában csatlakozik a kör pereméhez méreteit a szabályok rögzítik.
Becsúszás: A súlylökés lendületszerzése, célja: a súlygolyó gyorsítása és a kidobás legkedvezőbb helyzetének elérése.
Befutás: Futószámoknál a célba érkezés folyamata, a versenyzők áthaladása a célcsíkon.
Belépés: Távol- és hármasugrásnál, ha az ugró az elugróvonalon túl érinti a talajt a szabályos elérkezés előtt, akkor az ugrás szabálytalan.
Betűzés: Rúdugrásban a rúd végtámasztása az elugrás előtt (a merev anyagból készült ún. szekrény hátsó falában).
Botátadás: Váltófutásoknál a váltóbot átadása a két versenyző között a váltóhatárokon belül.
Brigád: Egyes versenyszámokhoz szakszerűen kialakított kisebb versenybírói csoport.
Cél: A futó és gyalogló versenyszámok végét jelentő, és a versenypályán kiemelkedő jelzéssel ellátott célvonal.
Célba érkezés: Célba érkezésénél a versenyzőnek a cél elméleti síkját törzse valamely részével kell elérnie. A fej, nyak és végtagok helyzete tehát a célba érkezést nem döntheti el. A versenyzőnek teste teljes terjedelmével át kell haladnia a célcsíkon.
Célbíró: Megállapítja a célba érkező futók és gyaloglók célba érkezési sorrendjét és a befutók közötti távolságokat. Célfotó esetén ma már a legmagasabb szintű optikai méréseket alkalmazzák; az eredmény ezredmásodpercre is megállapítható.
Célbírói emelvény: Lépcsőzetes emelvény, amelyen a célbírák helyezkednek el, hogy a célba érkezés sorrendjét helyesen állapíthassák meg.
Cipő: A versenyzők egyik vagy mindkét lábukon viselhetnek cipőt, illetve mezítláb is versenyezhetnek. A cipő használatának célja, hogy a lábat védje, támaszt és jó talajfogást biztosítson. Nem készülhet olyan módon, hogy a versenyzőnek bármilyen külön segítséget adjon.
Cipőszeg: A jobb talajfogás érdekében a cipő talpán és sarkán lehetnek szögek. Ezek számát és hosszát, illetve elhelyezésüket az atlétika versenyszabályai határozzák meg.
Csapatverseny: A versenyzőket a versenyeken csak nemzetük vagy egyesületük hivatalos megbízottja (csapatvezető) képviselheti. A csapatvezető felelős versenyzői szabályszerű és fegyelmezett viselkedéséért. Csapatversenyeken meghatározott létszámú csapatok vehetnek részt.
Csengő (harang): A cél területének tartozéka; ezzel jelzik a futó- vagy gyaloglószámok utolsó körének kezdetét.
Csúcseredmény: Az atléták legjobb teljesítménye, lehet egyesületi, területi, országos, kontinentális, olimpiai és világcsúcs. A csúcseredmények nyilvántartását folyamatosan vezetik, és az illetékes szervek azokat általában évenként nyilvánosságra hozzák.
Csúcshitelesítés: Világcsúcsok hitelesítését az IAAF szigorúan szabályozza. Ezek a szabályok általában a csúcseredmény elérésének körülményeire, az eredmény hitelességére vonatkoznak. A világcsúcsok hitelesítésének előírásai és feltételei értelemszerűen vonatkoznak más csúcsok hitelesítésére is.
Diszkosz: Fatestből vagy bármilyen más megfelelő anyagból, és ehhez szilárdan rögzített fémpántból álló kör alakú dobószer; mindkét oldala egyforma, és sima felületű. Tömege férfiaknál 2 kg, nőknél és ifjúsági versenyzőknél 1 kg, átmérője 219–221, illetve nőknél 180–182.
Diszkoszvetés speciális szabályai: A versenyzőnek nyugalmi helyzetből kell a dobást a körből elkezdeni. A körbelépés után a kör peremét felülről már nem érintheti. Kísérletét egyszer félbeszakíthatja, majd megismételheti. A dobás befejezése – a szer talajra érése – után a versenyző a kört nyugalmi helyzetből, a felező vonal mögé lépve hagyhatja el.
Dobási terület (szektor): Az a terület, ahová dobószámoknál a szabályosan kidobott szernek földet kell érnie.
Dobólépés: Gerelyhajításban a kidobás megkezdése előtti, kitámasztással végződő utolsó lépés (jobbkezes dobóknál a bal láb támaszt ki).
Dobó-terpesz: A kidobás valamennyi dobószámban kétlábtámaszos helyzetből indul. Dobóterpesznek a két láb egymástól való távolságát nevezzük, a kidobás (vetés, hajítás) megindításának a pillanatában.
Doppingvizsgálatok: Az atlétikai versenyeken, illetve azokat megelőző felkészülési időszakokban az IAAF előírásai szerint kell elvégezni a hazai és nemzetközi vizsgálatokat. Az IAAF évente kiadott kézikönyvei pontosan rögzítik az ezzel kapcsolatos szigorú szabályokat, a módosításokat pedig folyamatosan közlik.
Döntő: A futó és ügyességi versenyszámok selejtezőiben legjobb eredményt elért versenyzők egymás között a döntőben döntik el végső sorrendjüket.
Döntőbíróság: Az atlétikai versenyek szabályszerű lebonyolításának legfőbb bírói testülete. Tagjai a versenybíróság elnökének döntése ellen emelt óvások ügyében határoznak.
Egyéni csapatverseny: A versenykiírásokban meghatározott módon a versenyzők eredményét nemcsak egyénileg, hanem a csapat szempontjából is értékelik.
Egyéni verseny: Ahol csak az egyéni helyezéseket döntik el.
Elektromos időmérés: Az IAAF által jóváhagyott teljesen automatikus célfotó berendezést kell használni valamennyi versenyen, és ez tekinthető hivatalos mérésnek.
Ellenszél: A futás, illetve a nekifutás irányával ellentétesen fújó szél. A futó és ugró atléta teljesítményét az ellenszél hátrányosan befolyásolja.
Ellépő láb: Futómozgás közben a talajon levő, erőkifejtést végző láb.
Előlendület: Diszkoszvetésben a mozgás megkezdése előtti lendületszerzés.
Előlengetés: Kalapácsvetésben, a forgás megkezdése előtt a kalapács megindítása és bizonyos mértékű felgyorsítása lendületszerzés céljából.
Elrugaszkodás: Ugrószámokban az elugrás vagy felugrás utolsó szakasza.
Elugróhely: Az a terület, amely ugrószámoknál a versenyző rendelkezésére áll kísérlete megtételéhez, a nekifutáshoz. Az elugróhely körüli területnek vízszintesnek kell lennie.
Érvényes kísérlet: Ha a versenyző a versenyszám valamennyi szabályát betartva hajtja végre kísérletét.
Érvénytelen kísérlet: Ha a versenyző megsérti a versenyszám bármelyik szabályát.
Fedettpálya: Atlétikai versenyek rendezésére alkalmas, zárt, fedett csarnok. Méretei kötetlenek. Versenyek rendezésére általában 200 m kerületű, emelt kanyarú hat pályasávot magában foglaló pályákat használnak. A pályabelső területén korlátozott lehetőségeket biztosítanak rövidtávú futamokra, gátfutásokra (50–60 m), a hosszabb távú dobószámok (diszkosz, gerely, kalapács) kivételével ügyességi versenyszámok lebonyolítására is. Az elért eredményeket külön regisztrálják. A pályák talaját általában az ismert műanyagokkal borítják. Építésénél szigorú előírások vannak (fűtés, víz, szellőzés, világítás, páratartalom, elektromos előírások, tűzvédelem stb.).
Felezővonal: A dobás végrehajtása után a versenyzőnek a körön kívüli első lépését a jelzett/vagy képzelt felezővonal mögé kell tennie.
Fiatalkorúak szabályai: Az életkori sajátosságokat figyelembe vevő különleges versenyzési szabályok, amelyeket az illetékes országos szövetség határoz meg.
Flop technika: A magasugrás legkedveltebb és legeredményesebb technikája. Az ugró háttal a lécnek kerül a magasságon. A nekifutás íves úton történik. Alkalmazásához műanyag, lehetőleg puha leérkezőhely szükséges.
Főindító: Egyedüli elbírálója a futószám rajtjával kapcsolatos minden eseménynek.
Főversenybírák: Hazai versenyeken a versenyek lebonyolításának vezetői: az elnök, az elnökhelyettes és a versenytitkár. Nemzetközi és nagyobb versenyeken az egyes feladatokat ellátó versenybíróság az esemény igényei szerint meghatározó feladatokat lát el, a versenyt rendező szövetség utasításai szerint.
Frissítő állomás: 10 km-nél hosszabb távfutó és gyalogló versenyen a rendezőségnek 5 km után, öt kilométerenként ún. frissítő állomásokat kell felállítani. A versenyző csak a felállított frissítő állomáson frissíthet.
Futambeosztások: A futamok beosztását általában a versenytitkár végzi. Az egyes pályasávokat sorsolással kell megállapítani. Eszerint alakul ki az első, majd közép- és döntő futamok sorrendje.
Futó csapatversenyek: Tagjainak számát, valamint az egy nemzetből, egyesületből indítható versenyzők számát előre kell megjelölni. Az értékelés módját a résztvevőkel a verseny előtt közölni kell.
Futóiskola: A technikai képzés, a futómozgás csiszolása érdekében végzett különböző gyakorlatok (dzsogg, szkip, sarokemelés, lengyel szkipp, szökdelések, koordinációs futások stb.).
Futóóra: Hosszú távú tömegversenyeknél a szabály lehetőséget ad arra, hogy csak az első befutónál állítják meg az időmérő órát. A többi versenyző idejét ún. futóóráról olvassák le.
Futópálya: Hossza elvileg nem lehet több a 400 métert felölelő ovális alakú futópályáknál, de kevesebb sem lehet 400 méternél. A pálya szélessége legalább 7.32 m. A 400 méterig terjedő távokon minden versenyzőnek legalább 1.22 m széles, 50 cm-es csíkkal elhatárolt pályát kell biztosítani. A futópályán legalább hat futósávnak kell lennie. A pálya talaja lehetőleg salak, vagy futásra alkalmas bármilyen kikísérletezett és elfogadott összetételű és az időjárás változásait tűrő műanyag borítású legyen.
Futószámok: Mint gyűjtőfogalom foglalja magába a sík-, gát-, akadály- és váltófutás versenyszámait.
Gátiskola: A gátfutó technika fejlesztése, csiszolása érdekében végzett különböző gyakorlatok (gátgimnasztikai képzés, gátritmus gyakorlatok, lendítő és ellépő láb külön iskolázása, gátfutás emelkedő magasságon stb.).
Guggoló technika: A legfiatalabb korosztály távolugró technikája. Légmunka közben mindkét térd a vízszintes fölé emelkedik.
Gyaloglás: Olyan lépésekkel való előrehaladás, amelynél a verseny megszakítás nélkül kapcsolatban marad a talajjal. A gyaloglásnál nincsen „repülő fázis”. Minden lépésnél van egy ún. kettős támasz, amikor egy időben mindkét láb érintkezik a talajjal.
Gyaloglóbíró: A gyaloglás szabályosságát elbíráló versenybíró. A versenypályán úgy helyezkedik el, hogy a versenyzők szabályos mozgását folyamatosan figyelemmel kísérhesse.
Gyaloglóbizottság: Az IAAF választott tanácsadó szerve. Feladata: a gyaloglást érintő minden kérdésben állást foglalni. A MASZ keretén belül ugyancsak működik egy választott gyaloglóbizottság. Működése az IAAF előírásai szerint történik.
Gyülekező vonal: Kiméretlen pályán a futószámoknál a rajtvonal mögött, és azzal párhuzamosan húzott segédvonal. A versenyzők a rajt előtt ennél a vonalnál állnak fel.
Hajrákészség: Közép- és hosszútávfutásban nagy jelentősége van. Nincs egyenes kapcsolatban az egyéni gyorsasági szinttel, inkább az oxigénadottság tűrőképességével függ össze, és edzéssel fejleszthető.
Hasmánt technika: A legbonyolultabb mozgásszerkezetű magasugró technika. Alkalmazásához műanyag leérkezőhely szükséges. A flop technika elterjedésével lényegesen kevesebb élversenyző használja.
Hátszél: A futás, illetve a nekifutás irányával azonosan fújó szél. A futó és ugró atléták teljesítményét kedvezően befolyásolhatja, de a gerelyhajításnál is kedvező lehet. A megengedett szél sebessége 2/m-sec.
Helyből ugrások: Az újkori olimpiák kezdetén még szerepeltek az atlétikai versenyek műsorában. Jelenleg már csak edzéseszközként van jelentőségük.
Homorító technika: Egyfajta távolugró technika. Jellemzője a légmunka alatt a homorító testtartás.
Ívképzés: A gerelyhajítás egyik technikai mozzanata. A gerely tényleges kidobásának megkezdése előtt, a hajítást végző izomzat kellő erőfeszítése, a pattanásig feszített íjhoz hasonló helyzet elérése.
Jegyző: az a versenybíró, aki a versenyzők által elért eredményeket a versenyjegyzőkönyvbe bevezeti.
Jegyzőkönyv: A versenyekkel kapcsolatban kétféle jegyzőkönyvet készítenek. Az egyik a versenyszámok lebonyolításánál használatos ún. eredeti jegyzőkönyv vagy futamlap, amely az egyes versenyszámok tényleges hiteles okmánya, a másik ezek felhasználásával a sajtó és más szervek részére készülő összesített jegyzőkönyv. Az eredeti és összesített jegyzőkönyv adatainak egyezniük kell.
Jelzések a pályán: A versenypályán a versenybíróság által rendelkezésre bocsátott jelzőeszközöket csak a megadott helyre lehet helyezni (ugrószámoknál csak a nekifutó pálya szélére).
Kézi időmérés: A célba érkező versenyzők idejét, ha nem elektromos, hanem kézi méréssel mérik, akkor legalább három órával kell a célba érkezés idejét pontosan lemérni. Kézi mérésnél az időket tized mp-re kell felkerekíteni.
Kilökés: A súlylökés utolsó szakasza, a súlygolyó egyenletes gyorsítása.
Kísérletek félbeszakítása: A dobószámoknál lehetséges, az egyes versenyszámoknál az egyébként vonatkozó szabályok előírásai szerint.
Kísérleti idő: Az ügyességi versenyekre vonatkozóan szabály rögzíti az ún. kísérleti idők előírásait az ugró és dobó versenyzők esetében.
Kísérletkihagyás: Az ügyességi versenyszámokban a verseny alatt a versenyzőnek joguk van kihagyni egy kísérletet. A kihagyott kísérletet később pótolni lehet.
Kislabda-hajítás: Legfiatalabb korosztályok (kezdő atléták) versenyein szerepel; célja: a hajító mozdulat elsajátítása. Ez egyben a gerelyhajítás előiskolája is.
Kitámasztás: A magasugrás felugrásának egyik részeleme. Célja, hogy a nekifutás közben a vízszintesen mozgó súlypontot a függőleges irány felé terelje.
Kizárásos verseny: Amikor a versenykiírás feltételei szerint csak bizonyos területhez, szervezethez, minősítési osztályhoz vagy korcsoporthoz tartozó versenyzők indulhatnak.
Koordinációs futás: A kb. 120–200 m közötti távok futása szubmaximális sebességgel (a maximális sebesség 85–93%-a), végig ügyelve a technikailag helyes mozgásra, ritmusra és az egyenletes haladási sebességre.
Körszámlálók: Azok a versenybírák, akik hosszabb távú versenyeken a versenyzők által megtett köröket számolják.
Lazító gyakorlatok: Az összehúzott, megfeszített (tónusos) állapotban lévő izom akaratlagos elernyesztése.
Léc: A magas- és rúdugró versenyek tartozéka, melynek átugrása jelenti a kísérlet sikerét. A kör keresztmetszetű léc általános adatai: hossza 3.98–4.52 m, tömege 2.0–2,25 kg. körkeresztmetszet 28–30 mm. A léc két végén 150×200 mm méretű sík felületnek kell lennie.
Légmunka: Ugrószámokban a talaj elhagyása után a test további mozgása.
Lejtés: A futó-, ugró- és dobó pályákra a lejtés legnagyobb megengedett lejtése keresztirányban 1:100, a futás és kidobás irányában általánosságban 1:1000-hez.
Lendítés: Ugrószámokban az ugró láb tehermentesítése, az ellentétes láb és a karok ugrásirányba végzett dinamikus mozgásával.
Lendítő láb: Az elugrást, vagy felugrást, vagy ellépést végző lábbal ellentétes láb.
Lépésfrekvencia: Futás közben az 1 s alatt megtett lépésszám, a futás sebességének egyik meghatározója.
Lépéshossz: Az ellépő láb nyoma és a lendítő láb leérkezési helye közti távolság; a futás sebességének egyik meghatározója.
Lökdösés: Általában kiméretlen pályán rendezett futóversenyeken fordul elő. Szándékos lökések esetén a vétkes versenyzőt a versenyből ki kell zárni.
Magasságemelés: A magasba ugró versenyszámokon a versenybíróság által a verseny kezdete előtt megállapított magasságok sorrendje.
Magatartás: A versenyzők viselkedési formája a verseny alatt. A versenyzőknek ismerniük kell a versenyszabályokat és a verseny feltételeit.
Mérések: Minden távolságmérést a tagország mértékhitelesítő intézete által hitelesített mérőeszközzel lehet csak elvégezni.
Mérőkerék: Az országúti versenyek felméréséhez használt kerék, haladási sebessége nem lehet óránként 5 km/h-n több. A kívánt útvonaltól pontos vázlatot kell készíteni, és azt közölni a versenyzőkkel.
Mezei futás: A hosszútávfutás egyik versenyága, emellett a futóatléták, elsősorban a közép- és hosszútávfutók egyik edzésmódja is.
Minősítés: A versenyzők osztályba sorolása teljesítményük alapján.
Minősített versenybíró: Aki bizottság előtt vizsgát tett és megfelelő gyakorlatot igazolt.
Monotóniatűrés: A hosszútávfutók felkészülését és versenyzését kedvezően befolyásoló lelki tényező.
Nehézsúlydobás: Az erőfejlesztés egyik különleges edzéseszköze; tömege 2–16 kg között van.
Nekifutás: Az ugrások és a gerelyhajítás lendületszerzése. Célja az el-, illetve felugráshoz, kidobáshoz szükséges legkedvezőbb sebesség elérése.
Nekifutó- vagy elugróhely: Az ugrószámok és a gerelyhajítás versenyhelyeinek az a területe, amely a versenyzőnek a lendületszerzésre rendelkezésére áll.
Nemzetek közötti válogatott viadal: Ezen az IAAF két vagy több tagszövetségének válogatott csapata mérkőzik egymással.
Nemzetközi verseny: Amelyet az IAAF valamelyik tagegyesülete rendez. A versenyt az IAAF-nek előzetesen be kell jelenteni.
Nevezés: A versenyen történő indulás egyik feltétele. Tartalmaznia kell a nevező egyesület nevét, a nevezett versenyző kívánt adatait, az egyesület képviselőjének aláírását, bélyegzőjét, valamint a rendező egyesület jóváhagyását.
Nyílt verseny: Verseny, amelyen valamennyi tagegyesület versenyzői részt vehetnek.
Országos csúcs: A legjobb eredmény, amelyet egy versenyszámban magyar atléta hazai vagy külföldi versenyen elért. Az országos csúcsok hitelesítésére a MASZ elnöke és főtitkára együttesen jogosult.
Országúti futás: A hosszútávfutás egyik formája. A hosszútávfutó versenyek és edzések gyakran történnek utakon, országúton. Az országúti versenyek távja igények szerint jóformán nem korlátozott.
Orvos vagy versenyorvos: Jelenléte nélkül a versenyeket elkezdeni és lefolytatni nem lehet. A sérült vagy beteg versenyzőt orvosi segítségben kell részesíteni.
Orvosi bizottság: az IAAF egyik szakbizottsága. Elnökből és 12 tagból áll. A tagokat általában úgy kell választani, hogy a bizottságban minden kontinensnek legalább egy képviselője legyen.
Orvosi vizsgálat: Igazolt versenyzőnek félévenként vagy évenként kötelező ellenőrző vizsgálaton részt venni.
Óvások: Az első csoportban a részvételi jogosultságra vonatkozó óvások szerepelnek, a másik csoportban a verseny közben történt eseményekkel kapcsolatos óvások, amelyeket szóban, majd írásban késedelem nélkül kell a versenybíróságnak átadni.
Pályabíró: A versenybíróság tagja. Kiemelt feladata figyelemmel kísérni, hogy a futószámoknál betartják-e a versenyzők a szabályokat.
Pályaelőny: Az a mérési korrekció, amely lehetővé teszi, hogy valamennyi versenyző a futópálya bármely részéről indulva azonos távolságot fusson. A szükséges számítási képleteket a Szabálykönyv tartalmazza.
Pihenőidő: Futószámoknál egynapos verseny keretében a következő pihenőidőket kell biztosítani: 200 m-ig 45 perc, 200-tól 1000 m-ig 90 perc, 1000 méter felett 3 óra. Összetett versenyek egyes számai között legalább 30 perc pihenőidőt kell biztosítani.
Pontértéktáblázat: Az atlétikai versenyszámokban elért teljesítmények azonos értékelési lehetősége céljából az egyes eredményeket pontértékben is számítják. Ezek alapján állapítják meg például az összetett versenyekben elért sorrendet.
Rajt: A futás első mozzanata. A rajt végrehajtása előtt fel kell venni a rajthelyzetet. Erre „Rajthoz” vezényszóval az indító adja meg az engedélyt. A rajthelyzet elfoglalása után a versenyző „Vigyázz” vezényszóra veszi fel a végleges rajthelyzetet, majd az indulási jelre végrehajtja a rajtot.
Reakció- és akciógyorsaság: A rövidtávfutó képessége, melynek segítségével a leggyorsabban reagál a rajtjelre.
Regeneráló futás: Az egyéntől függő könnyű iramú futás, célja: a fáradtság feloldása. Levezetésként, de önálló edzésként is alkalmazható.
Részidőmérés: Közép- és hosszútávfutó versenyeknél a vezető időmérő kijelöl egy időmérőt, aki az ún. résztávokat méri, feljegyzi. Célszerű ezeket a részidőket futás közben közölni a versenyzőkkel.
Saját szerek: Azokon a versenyeken, ahol nem a rendezőség bocsátja rendelkezésre a versenyszereket, a versenyzők használhatják saját szereiket. Ezeket azonban használat előtt hitelesítésre be kell mutatni a versenybíróságnak.
Salakpálya: Hagyományos atlétikai pálya, amely a műanyag pályával ellentétben nem biztosít minden versenyzőnek azonos feltételeket.
Sarokemelés: Elsősorban a rövidtávfutás technikai jellegű edzéseszköze, a lábszár élénk, gyors fellendítése úgy, hogy az érintse a nagyfarizmot. Eközben a saroknak erőteljesen kell felcsapódnia.
Segítségadás: Versenyszám közben a versenyző senkitől sem fogadhat el segítséget, irányítást vagy bármiféle tanácsot.
Sorozatugrások: Az ugróképességet fejlesztő edzéseszköz. Leggyakoribbak az ötös és a tízes sorozatugrások.
Szektor: A dobóterületnek az a része, amelybe szabályos és érvényes dobás esetén a dobószernek talajt kell érnie.
Szélmérés: Az egyenes pályán rendezett futószámoknál, valamint a távolba ugrásoknál kötelező megfelelő hitelesített műszerrel a szél átlagsebességének mérése. Ha a szél átlagsebessége 2 m/s-nál nagyobb hátszél, az elért eredmény csúcsként nem hitelesíthető.
Szerhitelesítés: Valamennyi versenyszert, amelyet versenyen használnak, előzetesen hitelesíteni kell. A hitelesítés szabályait valamennyi versenyszerre vonatkozóan az IAAF határozza meg.
Szkippelés: Elsősorban a rövidtávfutás technikai jellegű edzéseszköze. Taposófutás, magas térdemeléssel. Magas csípőhelyzetben, hangsúlyozott térdemeléssel közepes előrehaladással kell végezni.
Szökdelés: A láb gyors erőkifejtését fejlesztő edzéseszköz. Valamennyi atlétikai versenyszámban használatos. Célja. a minél gyorsabb mozgásvégrehajtás.
Technikai vezető: Az a kiemelt technikai ismeretekkel is rendelkező versenybíró, aki felelős a versenypályán lévő szerek, felszerelési tárgyak, műszaki berendezések állapotáért. Feladata továbbá a versenypálya és versenyhelyek szabályos felmérése.
Védőrács: Kalapács- és diszkoszvetésnél a nézők, versenybírák és versenyzők védelmének érdekében minden dobást elkerített helyről vagy védőrács mögül kell végrehajtani.
Verseny félbeszakítása: A versenybíróság elnökének döntése alapján, erre akkor kerülhet sor, ha az időjárási viszonyok veszélyeztetik a versenyzők testi épségét vagy a versenypálya használhatatlanná válik, és a körülmények akadályozzák a versenyzők tevékenységét.
Visszahívó indító: Feladata a főindítót segíteni a rajthelyes elbírálásában, hibás rajt esetén ő is adhat visszahívó jelet.