Csak európai aranyérmek

1973-ban és 1975-ben megszületett a magyar ökölvívás tizenkilencedik és huszadik Európa-bajnoki címe, ugyanakkor az 1974-ben, Havannában rendezett első világbajnokságról a magyar csapat érem nélkül tért haza.

A hetvenes évek közepe táján súlyosbodtak a gondok a sportágban. A vezetésben történt gyakori változások mellett rohamosan csökkent a versenyzői létszám (a MÖSZ egy időre felfüggesztette a csapatbajnokságot), a korábbi, körülbelül 150 szakosztályból már csak 85 működött az országban, a fővárosban csaknem a felére csökkent a számuk. Az 1976-os montreali olimpia éppúgy nem hozott magyar érmet, mint a következő évi kontinensbajnokság, majd a második világbajnokság. Papp László lemondott, de 1979-ben visszatért a szövetségi kapitányi posztra. 1985-ig az Európa-bajnokságokon három ezüst- és hat bronzérmet szereztek az általa felkészített versenyzők, míg az 1980-as moszkvai olimpiáról a minden súlycsoportban benevezett válogatott két bronzéremmel tért haza: nehézsúlyban Lévai István, légsúlyban Váradi János állhatott a dobogóra. Az 1982-es világbajnokságon nem termett babér a magyaroknak. 1984-ben – a Los Angeles-i olimpia bojkottja miatt (a szocialista országok többsége, köztük Magyarország, a Szovjetunióval szolidaritást vállalva távol maradt a játékokról) – a magyar csapat a Havannában rendezett, ún. „A” kategóriás versenyen szerepelt.

Közben a központi szakmai vezetés és az egyesületek közötti harcok, az egységes szakmai elvek hiánya áldatlan állapotokat idézett elő; a hazai versenyzés és az utánpótlás megmentéséért – kényszermegoldásként – kiírták a szakszervezeti csapatbajnokságot, a legfiatalabbak részére pedig az első úttörő olimpiát (1982).

1985-ben az újonnan épült Budapest Sportcsarnok adott otthont az Európa legjobb ökölvívói között rendezett megmérettetésnek. Papp László tanítványai éltek a lehetőséggel: Somodi Ferenc nehézsúlyban szerzett aranya mellett 3-3 ezüst- és bronzérem került a magyar válogatott eredménytablójára. Az 1986-os világbajnokságon megtört a jég: két magyar bronzérem is született. Az évtized további mérlege: öt Európa-bajnoki második, két világbajnoki és egy Európa-bajnoki harmadik helyezés, valamint egy olimpiai bronzérem az 1988-as szöuli játékokon, Isaszegi Róbertnek (48 kg) köszönhetően.