Fontosabb versenyszabályok

Pálya szakág

A pályakerékpár-versenyeket speciális, ellipszis alakú nyitott vagy fedett pályán rendezik. A forduló hajlásszöge a középpontban legalább 15° (ha motorvezetéses versenyt is rendeznek, legalább 34°), a pálya hossza 333,333 m (fedett pályáé 133,333– 266,666 m között), szélessége 6–8 m. Futófelülete lehet: döngölt föld, agyag, aszfalt, bitumen, cement, műanyag és fa.
A pályára festett sávok és vonalak jelentése a következő:
a) semleges: a pálya teljes hosszában a szélesség 10 százalékát kitevő, a belső szegélytől számított világosabb kék színnel jelzett sáv.
b) mérővonal: a semleges hajtási sáv határát jelentő vonaltól 20 cm távolságra, a pálya teljes hosszában, a szegélyszéllel párhuzamosan festett 6 cm széles fekete vonal;
c) repülővonal: a fekete mérővonallal párhuzamosan, attól – a pálya külső széle irányában – 70 cm távolságra, a pálya hosszában festett 6 cm széles piros vonal;
d) motorvezetéses vonal: a belső pályaszegélytől számítva a pályaszélesség egyharmadában – a célvonaltól célvonalig – festett 6 cm széles kék vonal;
e) peremvonal: a pálya külső szegélyétől 10 cm széles, befelé festett piros vonal;
f) célvonal: 4 cm széles fekete vonal, mindkét oldalán egy-egy 34 cm széles fehér sávval határolva; a menetirány szerinti forduló előtt legalább 10 méterrel kell elhelyezni;
g) 200 és 1000 méteres vonal: a célvonaltól visszafelé számítva kell jelezni; fehér sávval szegélyezett 4 cm széles fekete vonal;
h) középponti felezővonalak: a pályaellipszis kistengelyében húzott, fehér sávval szegélyezett 4 cm széles piros vonalak;
Egyéb jelek: a teljes pályaszélességben végighaladó határvonalak mellett a célvonaltól számítva meg kell jelölni az 500 m, 200 m, 3000 m, 4000 m, 5000 m és 10 000 méteres távokat.

A pályaversenyek fajtái

Csapat spint: két három fős csapata küzd egymással és az idő ellen. A versenyzők három kört tesznek meg. A csapat mindegyik tagja vezet egy kört, majd kiáll, így az utolsó körben már csak egy versenyző marad.
Csapat üldözőverseny: a négyfős csapatok a pálya két ellentétes oldaláról indulnak; a kieséses versenyen a jobb időeredményt elérő jut tovább. Az élen haladó kerékpáros diktálja a tempót, ügyelve a jó időeredményre, ugyanakkor arra is, hogy a versenyzők ne fáradjanak ki. A vezetőt szabályos időközönként leváltják, így ő a sor végére kerülve pihenhet kicsit a jobb légellenállást kihasználva. A célba érkezéskor a harmadiknak beérkező idejét mérik. Ha valamilyen oknál fogva ennél kevesebben érnek célba, az kizárással jár.
Időfutam-verseny: rendszerint 200, 500 vagy 1000 méteres távon rendezik; szabálytalan indítás esetén 30 méteren belül új rajtot rendelhet el a versenybíróság.
Keirinverseny: a versenyt először 1948-ban rendezték meg Japánban, 2000-ben került be az olimpiai programba. A versenyzőknek 2000 métert kell megtenniük. Ebből 1400 méteren keresztül speciális motoros felvezetést kapnak (de a felvezetést adhatja akár egy tandemkerékpár is). Miután a felvezető jármű elhagyja a pályát, megkezdődik a versenyzők hajrája. A célba érkezéskor nem ritka a 70 km/órás sebesség!
Kétüléses (tandem) verseny: az egymás mögött ülő versenyzők – a repülőversenyhez hasonlóan – itt is az utolsó 200 méteren döntik el a verseny sorsát.
Omniumverseny: egy versenynapon megtartott öt versenyből áll: 200 méteres időfutam, schratch, 3000 méteres egyéni üldözőverseny, 16 kilométeres pontverseny és egy egy kilométeres időfutammal zárul.
Párosverseny: az a versenyforma, amelyben két (esetleg három) tagú együttesek vesznek részt; a tagok felváltva teljesítik a versenytávot; a több pontot elért csapat nyeri a versenyt.
Pontverseny: meghatározott kilométerre vagy körre kiírt verseny részhajrákkal (vagyis sprintekkel). Az győz, aki a legtöbb pontot szerzi (a részhajrá győztese öt, a második három, a harmadik kettő, a negyedik egy pontot kap); holtverseny esetén azt a versenyzőt kell előrébb helyezni, aki az utolsó részhajrában előrébb végzett. A lekörözés +20 pontot jelent, akit pedig leköröznek, az 20 pontot veszít.
Repülőverseny: minden verseny három teljes körből áll, és a zsűri által kisorsolt versenyző a felvezető; csak az utolsó 200 m idejét mérik.
Selejtezőversenyek: olyan versenyek, amelyekben körönként az első versenyző áll ki. A futamot kötelezően holtkör előzi meg, ezután csengőjelzésre indul a verseny. Az első hajrá győztese a verseny első helyezettje, a másodiké a második hely; ha a résztvevők száma nagy, akkor olyan selejtezőversenyt is kiírhatnak, amelyben körönként az utolsó helyen haladó esik ki.
Sprintverseny: 200 méteres férfi vagy női verseny. Olyan rövidtávú verseny, ahol 2-4 versenyző tesz meg 2-3 kört. Fontos a jó taktika.
Térelőnyverseny: az indulók a versenykiírásban rögzített távon meghatározott számú pályakört teljesítenek; a jobbak előnyt adnak a többieknek; a legkisebb versenytáv 200 m.
Vezetéses versenyek: olyan versenyek, amikor a versenyző emberi vagy gépi erőt alkalmaz, hogy csökkentse az előrehaladáskor keletkező légellenállást. A vezetőmotor lehet (1) speciális (nagy motor; az első kerék átmérője legalább 60 cm); (2) sorozat motorkerékpárból készített.

Országúti versenyek

Az országúti kerékpárversenyek a versenykiírás szerint egy- vagy többszakaszos, ezen belül egy- vagy többnapos versenyek; lehetnek továbbá csoportos indítású (közös mezőnyű), egyenkénti, csapatonkénti versenyek, illetve értékelés szerint: egyéni, egyéni csapat- és csapatversenyek.
Csoportos indítású (közös mezőnyű) a verseny, ha azonos minősítésűek versenyeznek maghatározott távon. A verseny eredményét a célba érkezés sorrendje adja.
A váltóverseny a közös mezőnyű verseny különleges formája; általában 2–5 tagú csapatok résvételével zajlik. A csapat első tagja az előírt táv teljesítése után átadja a helyét a váltó következő tagjának, s ez addig folytatódik, míg a versenytávot nem teljesítik.
Az egyénenkénti indítású verseny lényegében időfutam-verseny, amikor az indulók egymást követve, egyenlő időközökben rajtolnak. Az a győztes, aki a legrövidebb idő alatt teljesíti a távot.
Az egyéni csapatverseny az a különleges versenyforma, amikor a csapateredményt az egyéni versenyben részt vevő versenyzőknek mint csapattagoknak az összesített időeredménye adja meg.
Az egyszakaszos verseny egyhuzamban, pihenő közbeiktatása nélkül bonyolódik le, a többszakaszos verseny több külön kiértékelt futamból áll.
A körverseny nem tarthat tizenkét napnál tovább, egyéb szakaszversenyek pedig legfeljebb hat napig tarthatnak. A legismertebb körverseny a Tour de France.
Többnapos – nyolc napot meghaladó – versenynél minden megtett 600 km után egy pihenőnapot kell közbeiktatni. A többnapos verseny általában egyéni és csapatverseny is. Azonos időeredménynél az utolsó napi jobb helyezés dönt. A szakaszgyőzelmek után az első helyezettek egy perc, a második helyezettek fél perc, a harmadik helyezettek 15 másodperc időjóváírást kaphatnak.

Csapatidőfutam: 5-9 fős csapatok indulnak. A versenyzők speciális időfutam kerékpárokkal, aerodinamikus ruházatban és védőfelszereléssel versenyeznek. A távot a versenyzők váltott vezetéssel teszik meg.

Egyenkénti indítású időfutam: A versenyzők speciális időfutamkerékpárokkal, aerodinamikus ruházatban és védőfelszereléssel versenyeznek. A megtett táv 30-70 km közötti. A versenyzőket nem együtt, hanem 1-3 perc eltéréssel indítják el a céltól.

Hegyi időfutam: 15-35 km közötti távon versenyeznek. A rajt a hegy lábánál található, a cél pedig a hegy tetején. A versenyzőket egyenként indítják. A kerékpárok általában csökkentett súlyú országúti kerékpárok.

Hegyi mezőnyverseny: 150-250 km hosszú, jelentős emelkedőkkel rendelkező pálya vár a versenyzőkre. A cél a hegy tetején kap helyet. A versenyzők egyszerre rajtolnak.

Kritérium verseny: egy 1-3 km hosszú pályán, amely egy lezárt utcai körpálya versenyeznek a kerékpárosok. Általában 30-50 kört kell megtenniük. Leginkább az Amerikai Egyesült Államokban örvend nagy népszerűségnek.

Mezőnyverseny: a versenyzők egyszerre rajtolnak és teljesítik a 150-250 km hosszú pályát, amely nem tartalmaz jelentősebb emelkedőket. Az átlagsebesség 40-45 km/h.

BMX

A BMX Cross versenyt egy 300–500 m hosszú körpályán rendezik meg amelyen általában három-négy kanyar és hat–tíz ugratóval kap helyet rendezik meg. A verseny a rajtdombról indul, a versenyzők a startkapuban várják az indító jelzést. Az ugratók hosszúsága akár tíz méter is lehet, de a kisebb, 5–6 méteres ugratók a jellemzőek. Továbbá a versenyzőknek akadályokkal is szembe kell nézniük. A 2008-as pekingi olimpián debütált előzör.
A verseny egy-egy futama egykörös verseny, vagyis a rajtgéptől a célig tart. A rajtgépet – a versenysebesség mielőbbi felvétele érdekében – egy 2–4 m magas rajtdombra építik. Egyszerre nyolc versenyző indulhat, és a kieséses rendszerben addig folytatódnak a futamok, amíg kialakul a nyolcas döntő létszáma; a döntőfutamon alakul ki a végső sorrend. A leggyorsabb kategóriában (Elit) a versenyzők elérik az 55 km/órás sebességet is.
Versenyezni minden életkorban lehet: a legkisebb a hatévesek mezőnye, míg a legidősebbek a negyvenöt éven felüliek. A fiúkat és a lányokat általában külön versenyeztetik.
A biztonság érdekében kötelező ruházat a hosszú nadrág, a hosszú ujjú mez, a kesztyű és a sisak; a versenyzők azonban gyakran használnak további védőfelszereléseket (például mellvédő, térd- és könyökvédő, sípcsontvédő, szemüveg).

BMX Freestyle

Park: spciális sportpályákon mutatnak be a kerékpárosok különböző trükköket.
Flatland: egy 5×5 méteres területen mutatják be a versenyzők trükkök sorozatát. Az egyensúlyi helyzetek kiemelése és a gurulás közbeni forgatások emelik ki a gyakorlatsort.
Halfpipe: félcsövezés.
Street: gyakorlási lehetőség híján ez ágazat kedvelői a köztereken keresik a kihívásokat, így a lépcsőken, korlátokon mutatják be trükkjeiket.
Dirt/Trails: ennél az ágnál a kerékpáros levegőben eltöltött ideje kerül a középpontba, így az elsődleges cél, hogy minél nehezebb ugrást mutassanak be a levegőben, majd szabályosan érkezzenek meg a sportolók.

Hegyikerékpár (MOUNTAINBIKE)

A kerékpársport önálló versenyága. Főbb ágai az olimpiai cross, a maraton cross, a down hill (gyorsasági), a four cross és a trial (akadályverseny).
A hegyikerékpározás amerikai eredetű. Az első speciális biciklit J. Breeze készítette 1977-ben, a sorozatgyártást 1982-ben kezdték el. Ekkor azonban még nem vált versenyszerűvé a sportág, kizárólag szabadidős célokat szolgált. Később az első versenyek hatására a gyártók gyors fejlesztésbe kezdtek, így az új vázak egyre könnyebbek lettek.
A sportágat a Nemzetközi Hegyikerékpáros Szövetség (International Mountainbike Association, IMBA) irányítja.. Az 1980-as évektől évente többfordulós világ- és kontinensversenyeket rendeznek. A terepszakág 1996-ban, Atlantában bemutatkozott az olimpián.
Magyarországon az első hegyikerékpár bajnokságot 1991-ben rendezték. A sportágat kezdetben a Magyar Kerékpáros Szövetség irányította. A Magyar Mountainbike Szövetség 1992-ben alakult meg.
Olimpiai cross (XCO): a verseny egy 4-6 km hosszú pályán zajlik. A pálya különböző terepeket tartalmaz, így vannak országúti szakaszok (a pálya maximum 15%-át teheti ki), erdei szakaszok, szántóföldek, földutak és kavicsos utak. A terep viszonyok mellett a pályának jelentős emelkedőket és lejtőket is tartalmaznia kell. Előfordulhatnak könnyen rongálódó útszakaszok, ezek mellett párhuzamos utat kell biztosítani. A versenyzők egyszerre rajtolnak, egy bolyban. Miután az adott kategória első versenyzője célba ér, a kategória többi versenyzőjét kiszólítják a versenyből és körhátránnyal sorolják be a megfelelő helyre. Bírói döntés esetén alkalmazható a lekörözés szabálya is.
Maraton cross (XCM): a maratoni táv hossza 60-120 kilométer közötti lehet. A győztes időnek a minimum 3 órát el kell érnie. Itt is különböző terepeket tartalmaz a pálya, így országúti- és erdős utakat, szántóföldet, földutat és kavicsos útszakaszt. Továbbá jelentős emelkedőket és lejtőket is tartalmaznia kell a pályának. A pályán ki kell jelölni egy limitpontot, ahol a limitidőt túllépő versenyzőt egy rövidebb útvonalon irányítják a célterületre. Előfordulhatnak könnyen rongálódó útszakaszok, ezek mellett párhuzamos utat kell biztosítani. A versenypályán 10 kilométerenként jelölni kell a hátralévő táv hosszát. A versenyzők itt is egyszerre, bolyban rajtolnak. Amennyiben a környezet nem alkalmas az egyszerre rajtoltatásra, úgy hullámokban is indíthatják a kerékpárosokat.
Downhill (DHI): a versenypálya végig lejtős, ami nem kényszerítheti tekerésre a kerékpárost. A pálya több szakaszból áll, lehet keskeny és széles nyomvonalú, erdei ösvényes, mezei és köves szakaszos. A pálya összeállításakor ügyelni kell arra, hogy gyors és technikás szakaszokat is egyaránt tartalmazzon. A pálya tehát a versenyző technikai tudására helyezi a hangsúlyt. A pálya hossza 1500-3500 méter közötti lehet. Ezt a szakaszt a versenyzők 2-5 perc alatt teszik meg. A nagy sebesség miatt kötelező az állvédős bukósisak viselete, amely napellenzővel is rendelkezik. Ezen túl további védőfelszerelések viselése is erősen javasolt. Az első edzés előtt a versenyzők gyalogoson bejárhatják a pályát, hogy felmérhessék a terepet. A versenyzőket 40 másodperc-5 perc közötti intervallumokban indítják. Az időmérő verseny eredményei alapján a leglassabb versenyző kezdi meg a futamot. A versenyzők időeredményét elektronikus időmérővel mérik.
Triál: ezeket a versenyeket szabadban és csarnokban is egyaránt megrendezhetik. A pálya körökből áll, amely ellenőrzött zónákra tagolódik. ezeket minimális hibaponttal kell teljesíteni, vagyis a versenyzőknek lehetőleg hibátlanul kell leküzdeniük a felállított akadályokat. Minden kategóriában maximum 2 mesterséges szekció (amelyek mesterséges anyagokból készültek) engedett meg. Mindene szekcióban maximum három nehéz akadály szerepelhet. Az akadályok lehetnek például szikla, víz, lépcső, cső stb. Egy-egy szekció teljesítésére 2 perc 30 másodperc áll a kerékpárosok rendelkezésére. A szekciókat egy maximum 2 kilométer átmérőjű körben kell elhelyezni. A versenyző versenyideje a célba való beérkezés és az indulás időpontjának különbsége. Az a versenyző végez jobb helyen, akinek a legkevesebb a hibapontos szekciója. A verseny közben lehetőség van a kerékpár szerelésére is szükség esetén, de csak a többi versenyző akadályoztatása nélkül.
Four cross: kieséses verseny, ahol egyszerre négy versenyző van egymás mellett a pályán. A pálya egyenletesen lejt, nem tartalmazhat emelkedőt. A pályát 30-60 másodperc alatt teljesítik a kerékpározók. Az első 5 méter akadálymentes, itt a versenyzőket fehér vonalak választják el egymástól. Aki átmegy a vonalon, azt kizárják a versenyből. A továbbiakban is fehér vonalak mutatják a pálya irányát, de itt már átléphetőek. A pálya széleit karók jelzik. A versenyzőknek kötelező állvédős napellenzős a teljes fejet védő bukósisakot viselniük. A versenyzők álló helyzetben várják a rajtot. A kvalifikációs idő sorrendjében választható a rajtpozíció, értelemszerűen a legjobb időeredménnyel rendelkező választhat először. A versenyzőknek a pályán kapuk mellett kell elhaladniuk. A célba érkezéskor a bírók sárga/kék/piros büntetőkártyákat mutathatnak fel.

Teremkerékpár

A teremkerékpár két ága: a műkerékpár és a kerékpárlabda. Az előbbiben a műkorcsolyázáshoz hasonlóan zenére mutat be a kerékpáros bizonyos gyakorlatsort. A kerékpárpólóban két-két játékosból álló csapatok versenyeznek. A pálya 12–15×9–12 méteres, amelyet minimum 30 centiméteres palánk vesz körbe. A kapuk mérete 2×2 m, a játékidő 2×7 perc. A labda átmérője 16–18 cm, tömege 500–600 g. A kerékpárpóló füves pályán is játszható. Ezt ötfős csapatok (egy kapus, három támadó- és két védőjátékos) játsszák, a játékidő 2×20 perc, a pálya mérete 40×60 m.

Tájékozodási kerékpározás

A tájékozódási kerékpározás a tájékozódási sportok legfiatalabb szakága, legnépszerűbb Cseh- és Franciaországban. Az első versenyeket az 1980-as évek végén tartották, 1987-ben már tizenkét országban rendeztek nemzeti bajnokságot.
A sportág leginkább a tájékozódási futáshoz hasonlít annyi különbséggel ,hogy a távot itt kerékpárral kell megtenni. A tájékozódási feladat a térkép-memorizálás és útvonalkövetés, amelyhez terepkerékpáros érzék is szükségeltetik. A versenyeket speciális pályán rendezik; a sűrű úthálózatot tartalmazó terepekről a versenyzők ún. kerékpározhatósági térképet kapnak, melynek méretaránya: 1:20 000. Különleges felszerelés a kerékpár kormányára erősített forgatható térképtartó és a kartájoló. A pálya bizonyos pontjait meghatározott sorrendben kell érintenie a versenyzőnek, de az ellenőrző pontok között a versenyző saját maga döntheti el, hogy melyik útvonalat választja.
Magyarországon az első országos bajnokságot 1997-ben, Szentendrén rendezték. A sportág legnagyobb nemzetközi eseménye a világbajnokság, amelyet 2002 óta minden évben megrendeznek. Ezen felül négyfordulós Világkupa sorozatot is rendeznek.
Az országos bajnokságon váltóversenyt is rendeznek, amely a következőképpen zajlik: A váltóverseny nemi kötöttségek nélkül állítható össze, két versenyzőből áll. A két váltótag összesített életkora határozza meg, hogy milyen kategóriában indulhatnak. A váltóbajnokságot két rövidtávú pályán rendezik meg. Mindkét versenyzőnek teljesítenie kell mindkét pályát. Egyes váltóknál kombinálni kell a pályák teljesítési sorrendjét.

Advertisements