Fontosabb versenyszabályok

A MŰKORCSOLYÁZÁS SPECIÁLIS SZABÁLYAI

A műkorcsolya szakágai: egyéni korcsolyázás, páros korcsolyázás, csoportkorcsolyázás. Az egyéni korcsolyázásban női és férfi versenyszámot rendeznek. A páros összetétele egy nő és egy férfi.
Az egyéni korcsolyázás az alábbi részekből áll:
(a) kötelező gyakorlatok (előírt mozdulatok);
(b) rövid program (kötelező elemek);
(c) interpretációs program (hangsúllyal a korcsolyázási technikára, a zenei és művészi előadásra);
(d) szabadkorcsolyázás (a korcsolyázó által kiválasztott zenére, meghatározott időtartam alatt, nem előírt mozdulatok bemutatása);
(e) interpretív szabadkorcsolyázás (hangsúly a korcsolyázó-tudáson, a zenei és művészi előadókészségen van).
A páros korcsolyázás az alábbi részekből áll:
(a) rövid program (előírt elemekkel);
(b) szabadkorcsolyázás (nem körülhatárolt páros mozdulatokból, melyet a pár előírt időtartam alatt a saját maga által választott zenére fut);
(c) interpretív szabadkorcsolyázás (hangsúly a korcsolyázó-tudáson, a zenei és művészi előadókészségen van, korlátozott technikai elemekkel).

A versenyeket fedett jégpályán rendezik; a 60×30 m (minimum 56×26 m) korcsolyázó területnek – a rövid, az interpretációs szabadkorcsolyázás és a szabadkorcsolyázás számára – lehetőleg téglalap alakúnak kell lennie.
Valamennyi ISU-bajnokságon és nemzetközi versenyen a versenyzőknek le kell adni zenéjüket jó minőségű felvételen, magnetofonszalagon, tekercsen vagy kazettán, esetleg digitális audio kazettán vagy mágneses lemezen (MD). A zene erőssége a versenypályán (vagy edzőpályán) nem haladhatja meg a 85–90 decibelt.
Minden versenyző számára biztosítani kell bemelegítési időt az alábbiak szerint: egyéni rövidprogramnál 6 perc, hat versenyzővel; egyéni kűrnél 6 perc, hat versenyzővel; páros rövidprogramnál és kűrnél 6 perc, legfeljebb négy párral; interpretációs programnál 5 perc, legfeljebb hat egyéni indítóval; egyéni interpretációs szabadkorcsolyázásnál 6 perc, legfeljebb hat versenyzővel; páros interpretációs szabadkorcsolyázásnál 6 perc, legfeljebb négy pár.
A rövid programnál a korcsolyázás időtartama két perc és negyven másodperc (egyéni és páros versenyszámokban), a szabadkorcsolyázásé: férfiaknál 4,5 perc; nőknél 4 perc, párosok 4,5 perc.
A nemzetközi versenyek döntnökeit és bíróit – a téli olimpiai játékok és ezek selejtezőinek kivételével – az ISU-listáról kell kijelölni. A döntnök és helyettese nem lehet ugyanabból a tagszövetségből. A versenybíróság két vezetőbíróból és legfeljebb kilenc pontozóbíróból áll, akik értékelik a tartalmat és a művészi hatást, továbbá megállapítják a versenyzők helyezését.

A JÉGTÁNC ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az ISU-bajnokságokon, valamint az olimpiai versenyeken a jégtánc az alábbi részekből áll: két kötelező tánc; egyénileg alkotott tánc; szabadkorcsolyázás. Kötelező táncok: Westminster-keringő, kilián, blues, bécsi keringő, quickstep, rumba, Starlight (csillagfény) keringő, paso doble, argentin tangó, Youkee polka, tangó Romantica, ravensburgi keringő, silver samba, golden (arany) keringő (felnőtteknél).
Minden versenyző számára biztosítani kell bemelegítési időt, zene nélkül, az alábbiak szerint: kötelező táncoknál 3 perc, legfeljebb 6 párral; egyénileg alkotott táncnál 5 perc, legfeljebb 5 párral; szabadon választott táncnál 5 perc, legfeljebb 5 párral, interpretív táncnál 5 perc, legfeljebb 5 párral.
Az ISU-bajnokságok időtartama nem haladhatja meg a hét napot, de legkevesebb öt vagy hat lehet. Az ISU-bajnokságok megkezdése előtt, a bajnokság színhelyén, három nap szabad tréninglehetőséget kell minden versenyző számára biztosítani; ez a szervező tagszövetség feladata.
A jégtánc elbírálásakor a következő pontszámskálát kell használni: O=nem korcsolyázott; 1=nagyon gyenge; 2=gyenge; 3=közepes; 4=jó; 5=nagyon jó; a tizedesek mint köztes érték használata megengedett (például 1,6; 3,7; 5,6).

RÖVIDPÁLYÁS GYORSKORCSOLYA

A versenyt 60×30 m területű, gumibójákkal kijelölt 111,12 méteres ellipszis alakú jégkorongpályán rendezik. A pályán két kanyar és két egyenes szakasz van, a kanyarok 8 m sugarúak. A kanyarokban a palánkot speciális védőmatracokkal bélelik ki, a sérülések elkerülése érdekében.
A versenyzők felszerelése: speciális rövidpályás korcsolyacipő, csavarral rögzíthető pengével , testhez simuló futóruha, fejvédő, sípcsontvédő, nyakvédő és vágásbiztos kesztyű.
A verseny négy részből áll: selejtező, középdöntő, elődöntő és döntő. A továbbjutás helyezés alapján történik. Ha a versenyzők létszáma indokolja, a helyezéseken kívül idővel is tovább lehet jutni. A távtól függően 4–8 fő versenyez, 2–4 versenyző jut tovább. Az eredményhirdetés lehet távonkénti és összetett is. Az összetett versenyben a döntőkben elért helyezések pontösszege számít.
A bírók száma a verseny színvonalától függően változhat; feltétlenül kell főbíró, célbírók, kanyarbírók, időmérők.
A sportág alapjában „no contact” sportág, azaz a versenyzők nem érhetnek egymáshoz. A versenyzőtársak szabálytalan akadályozásáért kizárás a büntetés. Főbb akadályozási formák: cross tracking (hirtelen irányváltoztatás), pushing (lökés), slow down (szándékos lassítás), team skating (előzés akadályozása). Veszélyes versenyzésért (dangerous skating) és sportszerűtlen magatartásért sárgalap jár.

GYORSKORCSOLYA

A nagypályás gyorskorcsolyaversenyeket a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) szabálykönyvében foglaltak alapján kell lebonyolítani. A versenyek jellegzetessége, hogy egyszerre mindig csak két versenyző fut, párban egymás mellett. Minél jobb időt kell futniuk, mert a gyorskorcsolyázó nemcsak a párjával, hanem az előtte és utána futóval is versenyez.
A versenyeket a különböző távok összesítése alapján (1) összetett verseny formájában vagy (2) távonként rendezik meg.

(1) AZ ÖSSZETETT VERSENYEK

a) sprint összetett: a férfiak és a nők az első nap egyaránt 500 és 1000 métert, majd a második nap újabb 500 és 1000 métert futnak;
b) kistávú összetett: a férfiak első napi távjai 500 és 3000 m, a nőké 500 és 1500 m; a második nap a férfiak 1500 és 5000 méteren, a nők 1000 és 3000 méteren versenyeznek;
c) hosszú távú összetett: a férfiak az első nap 500 és 5000 métert, a nők 500 és 3000 métert; a második nap a férfiak 1500 és 10 000 métert, a nők 1500 és 5000 métert teljesítenek.
A sprint világ- és Európa-bajnokságot, valamint a magyar bajnokságot összetett verseny formájában rendezik meg. Hazánkban 1991-től kistávú összetett verseny dönti el a bajnoki címet.
Összetett versenyben az a győztes, aki valamennyi távot végigfutotta, és a legkisebb pontszámot érte el. A pontszámítás alapja: az 500 méteres távon elért időeredmény, valamint a többi táv idejének meghatározott osztóval az 500 méterre történő átszámítási módszere. Az 500 méteren elért másodpercek, tizedek és századok egyenlők a pontszámmal. Tehát például 500 méteren a 41.8 másodperces idő 41 580 pontnak számít, mert a pontokat mindig ezredig kell számolni. Az 1000 méteres időt kettővel, az 1500-ast hárommal, a 3000-est hattal, az 5000-est tízzel, a 10 000 méterest hússzal kell osztani. 1000 méteren például az 1:22.44-es idő, kettővel osztva, 41 220 pontnak felel meg. A távokon elért idők alapján kapott pontszámokat össze kell adni, és ez határozza meg az összetett versenyben a helyezéseket. Ha egy versenyzőt valamilyen távon kizártak, teljesítménye a végső helyezéseknél nem vehető figyelembe.

(2) A TÁVONKÉNTI VERSENYEK

A téli olimpiai játékokon távonként avatnak bajnokot, és újabban távonkénti világbajnokságokat is rendeznek, a férfiaknak 500, 1000, 1500, 5000 és 10 000 méteren, a nőknek 500, 1000, 1500, 3000 és 5000 méteren. Az olimpián és a távonkénti világbajnokságon az 500 métereket a férfiak és a nők egyaránt kétszer futják meg, és a két eredmény összesítése adja a végeredményt.
Magyarországon távonkénti bajnokság jelenleg nincs. Korábban rendeztek távonként Budapest-bajnokságokat, ezeket azonban az 1980-as években megszüntették.
Távonkénti versenyen az a győztes, aki a távot a leggyorsabban, a legrövidebb idő alatt teljesíti, s a további helyezéseket az elért idők alapján állapítják meg.

Hazánkban a nemzetközi versenyek megtartására jelenleg csak a nemzetközi minősítésű, 400 méteres kerületű, kétsávos, kétkanyaros városligeti műjégpálya alkalmas, amely megfelel a nemzetközi előírásoknak. Hivatalos versenyeket 333,25 vagy 400 m hosszú, ovális alakú, két, legalább 4 m széles sávra osztott zárt pályán rendezhetnek. A két 180 fokos kanyar belső sugara 25–26 m. A 400 méteres körben a futamonként két pályán, párban futó versenyzők két egyenes szakaszt és két kanyart tesznek meg. A sávokat és a kanyarokat a jégre helyezett hócsíkkal, illetve elmozdítható fa- vagy gumidarabokkal jelölik ki.
Speciális feladat a jégfelújítás. Verseny közben a jégpályát ismételten rendbe kell hozni, hogy a versenyzők egyforma minőségű jégen egyforma eséllyel versenyezzenek. A jégfelújítás időpontját a sorsolási jegyzőkönyvben előre fel kell tüntetni.
A párok összeállítása sorsolással történik. Ha a versenyt négy távra futják, akkor a párokat az első rövid és az első hosszú távra külön-külön sorsolják. A második napon a párokat az előző napi eredmények alapján állítják össze. Ha a párok összeállítását sorsolás döntötte el, akkor az először kisorsolt versenyző kezd a belső pályán, a másik a külsőn. Ha az előző távon elért eredményeket veszik figyelembe, akkor a jobb időeredményt elért versenyző kezd a belső pályán.
A rajtnál a versenyzők a jobb karjukon rajtszámmal ellátott karszalagot viselnek, a bal karjukon lévő karszalag pedig azt jelzi, hogy a belső vagy a külső pályáról indultak-e. Hibás rajt esetén a versenyzőket visszahívják, s az indító figyelmezteti a hibát elkövető versenyzőt. Második hibás rajt esetén a versenyzőt kizárják.
A futamokat az óramutató járásával ellenkező irányban futják, tehát a pálya belső fele a versenyző bal keze felé esik. Az egyszerre elindult két gyorskorcsolyázó minden körben pályát cserél, amikor a keresztezési egyenesbe ér. A célegyenessel szemben levő egyenesben történik a sávváltás: a külső pályáról jövő korcsolyázónak a belső pályára és a belső pályáról futónak a külső pályára kell áttérnie. A belső pályáról a külsőre érkező versenyző nem akadályozhatja ellenfelét, miközben az a külsőről a belső pályára megy. Ha ezt teszi, szabálytalanságot követ el, és kizárják. Összeütközésnél a belső sávot elhagyó versenyző a felelős, kivéve, ha ellenfele akadályozta.
Ezekben az esetekben a versenybíróság vezetője dönt, akinek minden vitás kérdésben döntési joga van, kivéve az indító- és a célbíró döntését. Az esetleges óvást írásban kell benyújtani a döntőbíróhoz, akinek a döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha a versenyző önhibáján kívül nem teljesíti a távot, például bukott versenyző akadályozza a futásban, a döntőbíró újabb futást engedélyezhet. Újrafutás esetén a jobb időeredmény számít. Hosszabb távon a megelőzött versenyző köteles legalább öt méterrel az őt leköröző versenyző mögött maradni. Az újraelőzés megengedett, de a vezető versenyző akadályozása és iramdiktálása nélkül.
A célvonalat rendszerint színezéssel jelölik. A célvonal korcsolyával való érintése vagy elérése (még bukás esetén is) azt jelenti, hogy a versenyző a távot teljesítette. A célbíró határozza meg, hogy melyik versenyző győzött, döntése ellen nem lehet óvni.
A nemzetközi versenyeken kötelező az elektromos időmérés, amit nem lehet kétségbe vonni, a csúcsokat csak így lehet teljesíteni. Kézi mérésnél az órákat minden versenyen a vezető időmérő kezeli. Ha minden óra más időt mutat, a középértéket kell figyelembe venni. Minden időmérő idejét és a köridőket a jegyzőkönyvbe kell írni. A jegyzőkönyv tartalmazza a sorsolásokat, minden versenyző minden idejét, a köridőket, a végeredményeket és a helyezési sorrendet.
A versenybíróság minden tagja speciális feladatot lát el: a kanyarbíró minden kanyarban figyeli a szabályok betartását, és megsértésük esetén a döntőbírót haladéktalanul tájékoztatja; a keresztezési bíró a belső pályavonal belső oldalán figyeli, hogy a versenyzők helyesen váltanak-e pályát; a körszámláló mutatja a versenyzőknek a körök számát vagy kezeli a köröket mutató berendezést, és az utolsó kör kezdete előtt jelzést ad a versenyzőknek.