Lövészet Sportolók

Balogh Ambrus (Csengerújfalu, 1915. augusztus 12. – Budapest, 1978. július 6.)

Sportlövő, edző
Legkiemelkedőbb eredménye: olimpiai bronzérmes (1956)
Egyesületei: Műegyetemi Lövész Egyesület, Partizán Sport Club, Fémáru- és Szerszámgépgyár, Lámpagyár, Pesterzsébeti Vasas, Lámpagyári Zalka Lövész Klub, Magyar Honvédelmi Sportszövetség Központi Lövész Klubja, Újpesti Dózsa, Egyesített Tiszti Iskola

Fiatal korától, 1935-től a magyar válogatott tagja volt, egészen 1966-ig. Legnagyobb sikerét az 1952-es nyári olimpián érte el, bronzérmet szerzett.
Világbajnokságon csapatával érte el a legnagyobb sikerét kisöbű sportpuska versenyszámban. 1958-ban a dobogó második fokára állhattak. Szintén ezen a viadalon, de már eltérő versenyszámban csapattal bronzérmet nyert, illetve két negyedik és egy hatodik helyet szerzett.
Európa-bajnokságon 1963-ban volt a legsikeresebb, csapatával ezüstérmet szerzett szabadpisztoly számban.
Pályafutása alatt negyvenkétszeres magyar bajnok volt.
Az 1950-es évektől edzőként is tevékenykedett.

Balogh Pálma (Budapest, 1960. január 8. – )

Sportlövő, edző, a magyar sportlövészet első női világbajnoka
Legkiemelkedőbb eredményei:
Edzői: Báti István, Szaniszló József, Tesánszky Mihály
Egyesületei: MHSZ KLK, Bp. Honvéd

A tizenegyszeres magyar bajnok sportlövőnő az 1980-as években érte el legnagyobb sikereit. Pisztolyos számban indult, 1980 és 1989 között volt a válogatott kerettag.
1982-ben érte el legnagyobb eredményét, a caracasi világbajnokságon aranyérmet szerzett és ezzel a sportág első magyar női világbajnoka lett. Szintén ezen a versenyen csapattársaival, Kotroczó Lászlónéval és Kányai Gabriellával, ezüstérmet szereztek. Még ugyanebben az évben az év sportolónőjévé, illetve az év sportlövőjévé választották.
Európa-bajnokságon 1987-ben érte el a legnagyobb sikerét, társaival megnyerték a versenyt. Egyszer értek el második helyezést, 1982-ben, illetve kétszer volt Európa-bajnoki harmadik helyezett (1985-ben csapatban és egyéniben).
1990-ben edzői oklevelet szerzett a TF-en.

Berzsenyi Ralph dr. (Fiume, 1909. február 26. – Budapest, 1978. június 10.)

Sportlövő, orvos
Legkiemelkedőbb eredménye:olimpiai ezüstérem (1936)
Egyesületei: BEAC, Budapesti Polgári Lövészegylet, Budapesti Lokomotív. Északi Járműjavító

Berzsenyi Ralph sikereit a II. világháború előtt érte el egyéniben és csapatban egyaránt. 1935-től a magyar válogatott tagja volt. Egészen 1950-ig szerepelt a válogatottban.
Legnagyobb eredményét az 1936-os berlini olimpián érte el, ezüstérmet szerzett kisöbű szabadpuska versenyszámban.
Sportolói pályafutása alatt huszonnyolcszor volt magyar bajnok, kilenc alkalommal egyéniben és tizenkilencszer csapatban.
Az 1930-as évek közepén orvosi diplomát szerzett.

Bodnár Tibor (Budapest, 1955. március 31. – )

Sportlövő
Legkiemelkedőbb eredményei: háromszoros Európa-bajnok (1979, 1982, 1985), világbajnok (1979)
Edző: Gombos Sándor
Egyesületei: Zalka KMFSE, Ú. Dózsa

Bodnár Tibor futóvadlövésben jeleskedett. 1974 és 1986 között válogatott kerettag volt. Sportolói pályafutása alatt négy alkalommal választották az év sportlövőjének (1978, 1979, 1981, 1984). Egyéniben és csapatban is jelentős sikereket ért el.
Csapatával 1985-be Európa-bajnokságot nyert két számban is. A kontinensviadalon kétszer szereztek ezüstérmet (1978, 1983) és szintén két alkalommal bronzot (1981, 1986). Világbajnokságon nyolcszor állhattak a dobogó második fokára (1974, 1975, 1979, 1981×2, 1982, 1986) és háromszor a legalsó fokra (1981×2, 1986).
Egyéniben egy világbajnoki (1979) és két Európa-bajnoki (1979, 1982) címmel dicsekedhet. Háromszor lett EB ezüstérmes (1978, 1985×2) és egyszer VB második helyezett (1983).

Buday László (Kassa, 1903. március 20. – Budapest, 1978. december 27.)

Sportlövő
Legkiemelkedőbb eredménye: világbajnok (1939)
Egyesülete: Polgári Lövész Egyesület

Buday László 1935 és 1947 között volt a magyar válogatott tagja. Kétszeres magyar bajnok, 1933-ban kisöbű sportpuska 40 lövéses számban, 1934-ben 20 lövésesben diadalmaskodott.
Legnagyobb sikerét az 1939-es, Luzernben megrendezett világbajnokságon aratta, aranyérmet szerzett. Szintén ezen a versenyen csapatban a hatodik helyet érték el.
Pályafutása alatt huszonhatszoros csapatbajnok volt.

Fórián Éva (Debrecen, 1960. április 3.-)

Sportlövő, edző
Legkiemelkedőbb eredményei: kétszeres világbajnok (1986, 1991), hétszeres Európa-bajnok (1979, 1982, 1984, 1988, 1991, 1993, 1993)
Egyesületei: MHSZ Nyíregyházi Építők LK, Bp. Honvéd

A tizenegyszer (1978-1981, 1983-1986, 1991-1993) az év sportlövőnőjének választott Fórián Éva puskás számokban diadalmaskodott. Érdekesség, hogy 1977 és 1980 között a férfiak mezőnyében is indult.
Egyéniben két alkalommal győzött világversenyen (1986, 1991) és négyszer kontinensviadalon (1979, 1982, 1984, 1993). Utóbbin egyszer lett ezüstérmes (1981) és két alkalommal bronzérmes (1982, 1988).
Csapatával háromszor nyert Európa-bajnokságot (1988, 1991, 1993), szintén két alkalommal lettek másodikak (1981,1989) és ötször bronzérmesek (1985, 1987, 1990, 1992, 1995). Világbajnokságon három alkalommal (1983, 1990, 1991) szerezték meg a második és két alkalommal a harmadik helyet (1985, 1989).
1988-ban edzői oklevelet szerzett a TF-en.
1992-ben Kemény Ferenc díjat kapott.

Halasy Gyula (Kisvárda, 1972. július 19. – Budapest, 1970. december 20.)

Sportlövő, edző, szakíró
Legkiemelkedőbb eredményei: olimpiai bajnok (1924), világbajnoki aranyérmes (1932, 1936), világbajnoki ezüstérmes (1936), világbajnoki bronzérmes (1932), kétszeres Európa-bajnok (1936)

A jogi és kereskedelmi diplomával rendelkező sportember az I. világháború alatt frontkatonai szolgálatot teljesített. Egy baleset miatt több hónapig megnémult.
Több sportágban is kipróbálta magát, végül a lövészetben lett a legsikeresebb. Az agyaggalamb lövészettel az 1920-as években kezdett foglalkozni. Első, hatalmas sikerét nem sokkal később érte el, az 1924-ben megrendezésre kerülő párizsi olimpián a dobogó legfelső fokára állhatott, ezzel ő lett az első magyar származású agyaggalamblövő
Pályafutás során csapatban kétszer nyert világbajnokságot, egyszer élőgalamb lövészetben, egyszer agyaggalamb lövészetben. Egyéniben ugyanezekben a számokban ugyanekkor ezüst-, illetve bronzérmet szerzett. 1936-ban kétszeres Európa-bajnok volt egyéni és csapatversenyzőként.
Sokáig versenyzett. 1961-es visszavonulása után edzőként tevékenykedett. E mellett számos cikke is megjelent a lövészet témakörében.
Az 1950-es évektől szaktanácsadóként, később szakfelügyelőként is dolgozott a szövetségben.
Az állam több érdeméremmel kitüntette, emlékének életben tartására emlékversenyeket rendeznek.

Dr. Hammerl László (Budapest, 1942. február 15. –)

Sportlövő, edző, orvos, a Nemzet Sportolója
Legkiemelkedőbb eredményei: olimpiai bajnok (1964), olimpiai ezüstérmes (1968), olimpiai bronzérmes (1964), világbajnoki bronzérem (1974), Európa-bajnoki bronzérem (1975), év sportlövője (1964,1968)
Egyesületei: Ganz Villamossági Művek, MHSZ KLK, Újpesti Dózsa
Edzői:

Hammerl László már ifiként is nagy sikereket ért el. 1959-ben ifi Európa-bajnoki bronzérmet szerzett, 1961-ben pedig háromszor végzett a negyedik helyen.
Több szakágban kipróbálta magát (légpuska, standardpuska, kisöbű sportpuska, nagyöbű sportpuska, hadipuska). Légpuska szakágban az első magyar bajnok.
A magyar válogatottnak 1961-től volt tagja. Az 1964-es olimpián fekvő lövésben aranyérmet, összetettben pedig bronzérmet nyert. A következő olimpián ezüstérmet szerzett.
Az 1969-es Európa-bajnokságon sportpuska térdelő testhelyzetben 4. volt egyéniben, légpuska csapatban hetedik. Az 1970-es világbajnokságon 9. volt fekvő egyéniben. Az 1974-es világbajnokságon bronzérmet szerzett csapatban. 1975-ben Eb bronzérmes volt csapatban.
Sportolói pályafutását 1976-ban fejezte be, utána többek között orvosként tevékenykedett. Orvosi oklevelét 1968-ban szerezte a SOTE falain belül.
1977 januárjától a magyar sportlövő válogatott szövetségi kapitányi tisztségét is betöltötte. 1982-ben a Testnevelési Főiskolán edzői, 1985-ben mesteredzői oklevelet szerzett. 1989-ben a MOB tagja lett. Ettől az évtől technikai igazgató lett a szövetségben betöltött posztja. 1996 szeptemberében lemondott a technikai igazgatói posztról. 1999-ben ismét a magyar válogatott vezetője lett.
2004-től a Nemzet Sportolója. 2005-ben a Nemzeti Sportszövetség referense lett. Az Olimpikonok a drog ellen egyesület elnöke volt 2008-ig. A Magyar Sportlövő Szövetség alelnöke.

Igaly Diána (Budapest, 1965. január 30. – )

Sportlövő, egyetlen olimpiai bajnok sportlövőnőnk
Legkiemelkedőbb eredményei: olimpiai bajnok (2004), olimpiai bronzérmes (2000), négyszeres világbajnok, kétszeres világbajnoki ezüstérmes, ötszörös világbajnoki bronzérmes, ötszörös Európa-bajnok, huszonkétszeres magyar bajnok
Egyesületei: MHSZ KLK, Budapesti LE
Edzője: Igaly József

A lövészettel gyermekkorában ismerkedett meg édesapja, Igaly József, által, aki maga is sportlövő volt. 13 évesen igazolt versenyző lett.
Első nagy sikerét az 1983-as junior Európa-bajnokság hozta, melyet aranyéremmel fejezett be. 1983-ban és 1984-ben magyar bajnok volt. Az 1984-es junior Eb-n második helyezett volt. 1986 és 1988 között ismét magyar bajnok lett.
Olimpián kétszer állhatott dobogóra. 2000-ben bronzérmet szerzett Sydneyben, majd négy évvel később Athénban a dobogó legfelső fokára állhatott.
Világbajnokságot kétszer nyert csapatban (1990 és 1994) és szintén kétszer egyéniben (1998 és 2002). Ezüstérmes egyszer-egyszer lett (csapattal 1995-ben, egyéniben 1994-ben). Bronzot egyedül két alkalommal szerzett (1995, 2003), csapattal háromszor (1989, 1991, 2002).
Európa-bajnokságon is szép eredményeket szerzett mind csapatban, mind egyéniben. Csapatával négyszer szereztek aranyérmet (1991, 1993, 1994, 1995) és ezüstérmet (1990, 1992, 2000, 2002), illetve egy ízben bronzot (2003). Egyéniben egyszer állhatott fel a dobogó legfelső fokára (1991), egyszer lett második (2000) és kétszer harmadik (1990, 1994).
2012 áprilisában a MOB sportolói bizottságának tagja lett. Hat ízben választották az év magyar sportlövőjének (1994, 1998, 1999, 2000, 2002, 2004).

Joó Éva (Dunaújváros, 1970. április 12.-)

Sportlövő
Legkiemelkedőbb eredménye: világbajnok (1993), kétszeres Európa-bajnok (1988, 1990)
Egyesületei: MHSZ Százhalombattai Olaj LK, MHSZ KLK, BPLE
Edzői: dr. Hammerl László, Szucsák László

A puskás versenyszámokban induló versenyző négy olimpián képviselte hazánkat. 1988-ban. Szöulban a tizenegyedik és huszadik helyet érte el, 1992-ben Barcelonaban nyolcadik és tizenötödik lett. 1996-ban a hetedik és a huszadik hellyel zárta a versenyt, míg 2004-ben Athénban tizennegyedik és huszonharmadik lett.
1993-ban a Moszkvában megrendezett világbajnokságon aranyérmet szerzett. Európa-bajnokságon két alkalommal állhatott a dobogó legfelső fokára. 1988-ban Stavangerben, 1990-ben Arnhemben. 1997-ben ezüstérmes lett Varsóban, 1989-ben Koppenhágában pedig bronzérmet szerzett.
Ötször lett az év sportlövőnője, 1988-ban, 1990-ben, 1995-ben és 1997-ben.

Kovács Zoltán (Budapest, 1964. január 2. – )

Sportlövő
Legkiemelkedőbb eredményei: olimpiai bronzérem (1988), kétszeres Európa-bajnok (1985, 1989)
Edzői: Bukova Lajosné, Dobsa Aladár
Egyesületei: Ú. Dózsa, ÚTE

Kovács Zoltán az 1980-as évek második felében érte el legnagyobb sikereit. Gyorstüzelő versenyszámban indult csapatban és egyéniben is.
Csapatával kétszer is megnyerték az Európa-bajnokságot. 1985-ben Eszéken, 1989-ben Zágrábban állhatott fel a dobogó legfelső fokára. 1987-ben Lahtiban ezüstérmet szereztek.
Világbajnokságon kétszer érték el a második helyet (Suhl 1986, Moszkva1990).
Az 1988-as szöuli olimpián egyéni sikert ért el, bronzérmet szerzett.

Kun Szilárd (Budapest, 1935. március 23. – Budapest, 1987. szeptember 2.)

Sportlövő, rendőr
Legkiemelkedőbb eredményei: olimpiai ezüstérmes (1952), Európa-bajnok (1965)
Egyesületei: Budapesti Bástya, Budapesti Dózsa, Újpesti Dózsa

Kun Szilárd az 1950-es, 19560-as évek kiemelkedő sportlövője volt. Takács Károly visszavonulása után ő lett az ország első számú sportlövője.
Sportolói pályafutása alatt ötször képviselte hazánkat nyári olimpián. Egyik legkiemelkedőbb eredményét is itt érte el, 1952-ben ezüstérmes lett. 1956-ban hatodik, 1964-ben ötödik, 1968-ban huszadik, 1972-ben huszonharmadik helyezést szerzett. Utóbbi kettőt ötalakos gyorspisztolyban, előbbi hármat gyorstüzelő pisztolyban.
Világbajnokságon csapatban érte el a legjobb helyezést, 1962-ben negyedikek lettek Kairóban.
Európa-bajnokságon legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, egyéniben kontinensbajnok lett. 1955-ben csapatával a negyedik helyet szerezték meg.
Tizenhétszeres magyar bajnok. Egyéniben nyolc alkalommal, csapatban kilencszer nyerte meg a bajnokságot.

Dr. Lumniczer Sándor (1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.)

Sportlövő, orvos
Legkiemelkedőbb eredményei: nyolcszoros világbajnok, hétszeres Európa-bajnok

A lövészettel egyetemi évei alatt ismerkedett meg. Ekkor vált koronglövővé.
Sportolói pályafutása alatt öt világbajnokságot (egyéniben: 1933, 1935, 1939, csapatban: 1932, 1933, 1934, 1935, 1936) és hét Európa-bajnokságot nyert (egyéniben: 1933, 1937, csapatban: 1929, 1931, 1934, 1935, 1936).
Világbajnokságon egyszer volt második (1931-ben csapattal) és ötször harmadik (csapattal 1938-ban és 1939-ben, egyéniben 1933-ban, 1934-ben és 1937-ben).
Európa-bajnokságon négyszer volt ezüstérmes (háromszor egyéniben 1931, 1934, 1935 és egyszer csapatban 1955). Bronzérmet egyszer szerzett csapatban, 1929-ben.
1933-ban Bécsben felállított világrekordját 25 évig senki sem tudta túlszárnyalni.
A II. világháború után munkatársaival részt vett a koronglövészet újjáépítésében.
Életének utolsó évében, 62 éves korában is indult nemzetközi versenyen.
Szenvedélyes vadász hírében állt, a legmagasabb vadászkörökben mozgott.
A sportlövészet mellett orvoslással foglalkozott. 1914-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára. Az első világháború miatt tanulmányait megszakította. Az olasz fronton szolgált egy sebészkórházban. A háború után folytatta egyetemi tanulmányait, s 1921-ben doktorált. Dolgozott Budapesten, Kassán. Kiváló orvos volt, kora legnagyobb sebészei közé tartozott, aki jelentős tudományos munkát is végzett.

Marosvári Kornél (Kisbér, 1943. június 30. – )

Sportlövő, edző
Legkiemelkedőbb eredménye: világbajnok (1970)
Egyesületei: MHS Baja, Egyesített Tiszti Iskola, Bp. Honvéd

Marosvári Kornél pisztolyos számokban versenyzett. 1965 és 1972 között válogatott kerettag volt. Legnagyobb sikerét légpisztoly számban érte el, 1970-ben a Phoenixben megrendezett világbajnokságon aranyérmet nyert. 1969-ben csapatával bronzérmes lett az Európa-bajnokságon.
Standardpisztoly számban 1969-ben csapatban hetedik lett az Európa-bajnokságon. 1970-ben egyéniben hatodik volt a világbajnokságon.
Kisöbű sportpisztolyban két alkalommal ért el ötödik helyezést Európa-bajnokságon. Az 1972-es olimpián hetedik lett az olimpián.
Nagyöbű sportpisztoly versenyszámban csapatával bronzérmet szerzett az 1969-es Európa-bajnokságon.

Montagh András

Sportlövő
Legkiemelkedőbb eredményei: háromszoros világ- és Európa-bajnok

Montagh András mind csapatban, mind egyéniben maradandót alkotott. Európa-bajnokságon háromszor nyert csapatával ( Lwów 1931, Bécs 1933, Budapest 1934), kétszer pedig bronzérmet szerzett egyénileg (Róma 1930, 1931 Lwów).
Világbajnokságot háromszor nyert, egyszer egyedül, 1934-ben Budapesten és két alkalommal csapatban 1933-ban Bécsben és 1934-ben Budapesten. Ezüstérmes egy ízben lett csapatával 1931-ben Lwówban, bronzérmet szintén egyszer szerzett csapatban 1934-ben Budapesten.

Papanitz Zoltán (Salgótarján, 1966. november 10.- )

Sportlövő
Legkiemelkedőbb eredményei: kétszeres világbajnok (1987, 1990)
Edzői: Dormán József, Seres Rudolf, Varga Rita
Egyesületei: MHSZ Salgótarjáni ÉMÁSZ LK, Ú. Dózsa, ÚTE

Pisztolyos versenyszámokban érte el sikereit. 1987-ben egyéni világbajnok lett. Szintén első helyet szerzett csapatával az 1990-es világversenyen. Ezen a versenyen ezüstérmet is nyertek. Bronzérmesek két alkalommal lettek (1989, 1994).
Európa-bajnokságon ötször szerzett ezüstérmet, kétszer egyéniben (1989, 1997), háromszor csapatban (1989, 1991, 1992). Bronzérmet 1999-ben hoztak el a kontinensviadalról.

Papp Kálmán

Sportlövő
Legkiemelkedőbb eredménye: világbajnok (1934)
Egyesülete: Miskolci Honvédtiszti Sportlövő Egylet

Papp Kálmán élőgalamb lövészetben jeleskedett. Csapattársaival, Dóra Sándorral és Lumniczer Sándorral az 1934-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett. Ezen a versenyen érte el legnagyobb sikerét is, egyéniben a dobogó legfelső fokára állhatott fel.

Papp Lajos (Debrecen, 1944. április 8. – Budapest, 1993. október 31.)

Sportlövő, edző, sportvezető
Legkiemelkedőbb eredményei: olimpiai bronzérem (1972), világbajnok (1970), kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes
Edzői: Kakacs Zsigmond, Faragó István, Ágoston Imre
Egyesületei: MHS Debreceni MÁV LK, Egyesített Tiszti Iskola, BP Honvéd
Papp Lajos legnagyobb sikereit az 1960-as, 1970-es években érte el egyéniben és csapatban egyaránt.

Legnagyobb sikere talán az 1972-ben, a müncheni olimpián elért harmadik hely. Ezt nagyöbű szabadpuska versenyszámban lőtte egyénileg.
Világbajnokságokon is sikeresen szerepelt. 1970-ben bajnok lett nagyöbű szabadpuskában. 1966-ban légpuska versenyszámban szerzett bronzérmet. Csapatban az 1974-es versenyen állhatott a dobogó legalsó fokára. Ekkor kisöbű szabadpuska számban diadalmaskodtak.
Európa-bajnokságon két alkalommal szerzett ezüstérmet. 1969-ben csapatban nagyöbű standardpuska, 1975-ben egyéniben, kisöbű szabadpuska számban. Harmadik háromszor lett, 1975-ben csapatban és egyéniben is, illetve 1977-ben csapatban. Mindhárom alkalommal kisöbű szabadpuska számban.

Prokopp Sándor (Kassa, 1887. május 7. – Budapest, 1964. november 4.)

Sportlövész, jogász, fővárosi jegyző
Legkiemelkedőbb eredményei: olimpiai bajnok (1912)

Családjával 1891-ben települt át Budapestre, ahol a Pesti Tudományegyetem Jogtudományi Karán tanult és szerzett jogi doktorátust.
A sportlövészetet Budapesti EAC színeiben kezdte el. 1908-ban már hazánkat képviselte a londoni olimpián, de helyezést nem ért el. A nagy sikert a következő, 1912-es olimpia hozta meg számára. Az eredeti tervek szerint csak tartalékos lett volna, de az egyik sportoló visszalépése után lehetőséget kapott a szereplésre. A bizalmat aranyéremmel hálálta meg.
1924-ig volt a magyar sportlövő-válogatott tagja. Sportolói pályafutása után edzőként tevékenykedett, illetve részt vett a szakszövetség szabályzatának szerkesztésében. E mellett lövészettel foglalkozó kiadványokban publikált.
Sportolói tevékenysége mellett dolgozott többek között a fővárosi árvaszéken, több ügyosztálynál is.
Budapest XVIII. kerületének díszpolgára.

Sidi Péter (Komárom, 1978. szeptember 11. -)

Sportlövő, számszeríjász
Legkiemelkedőbb eredményei: világbajnok (2010), hatszoros Európa-bajnok (2002, 2004, 2009×2, 2011×2)
Edzői: Herczegh Szabolcs, Pintér László, Sidi László
Egyesülete: Komárom Olympia SE

Sidi Péter napjaink egyik legjobb magyar sportlövője. Puskás számokban indul.
Eddigi pályafutása alatt négyszer képviselte hazánkat olimpián. 2000-ben Sydneyben, 2004-ben Athénban, 2008-ban Pekingben és 2012-ben Londonban.
A 2010-es müncheni világbajnokságon a legjobbnak bizonyult. Ezüstérmet két alkalommal akasztottak nyakába világversenyen (Zágráb – 2006, München – 2010). Bronzot egy alkalommal szerzett, 2002-ben Lahtiban.
Európa-bajnokságon hatszor állhatott a dobogó legfelső fokára (2002, 2004, 2009×2, 2011×2). Ezüstérmes négyszer lett, 2001-ben, 2010-ben és 2011-ben kétszer. Harmadik helyet 2000-ben Münchenben szerzett.
Kilenc alkalommal volt az év sportlövője Magyarországon (2002, 2003, 2004, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2013), 2010. januárjában pedig a világ legjobb férfi sportlövőjének választották.
2012-ben Magyar Köztársasági ezüst érdemkereszttel tüntették ki.
Sportlövészet mellett számszeríjászattal is foglalkozik, ebben is nagyon sikeres, több világbajnokságot is nyert már.

Sike József (Eger, 1968. május 1. -)

Sportlövő
Legkiemelkedőbb eredményei: háromszoros világbajnok (2002×2, 2012), hétszeres Európa-bajnok (1993×2, 1998, 1999, 2000, 2001, 2004)
Edzői: Záhonyi Attila
Egyesületei: MHSZ Egri Erdész LK, MHSZ KLK, Budapesti Honvéd SE

Világbajnok sportlövőnk három olimpián képviselte hazánkat. 1992-ben Barcelonában ötödik, 1996-ban Atlantában negyedik, 2000-ben Sydneyben tizenegyedik lett.
Világbajnokságon 2002-ben és 2012-ben érte el legjobb eredményét, a dobogó legfelső fokára állhatott. Aranyérmei mellett két ezüstéremmel is büszkélkedhet. Az egyiket 1989-ben, Szarajevóban, a másikat 2002-ben Lahtiban szerezte.
Európa-bajnokságot hétszer nyert. Szintén hét alkalommal szerzett ezüstérmet (1991, 1993, 1997×2, 2001×2, 2003). A dobogó legalsó fokára nyolc alkalommal álhatott (1996, 1999×2, 2002, 2003, 2005, 2007, 2009).
Hét alkalommal választották az év sportlövőjének (1992, 1993, 1995, 1996, 1998, 1999, 2005).

Solti Attila (Budapest, 1966. december 2. -)

Sportlövő
Legkiemelkedőbb eredményei: négyszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnok
Egyesületei: MHSZ KLK, Ú. Dózsa, ÚTE

A kétszer az év sportlövőjének megválasztott (1989, 1991) Solti Attila az 1980-as és az 1990-es években aratta legnagyobb sikereit. Csapatban és egyéniben egyaránt versenyzett.
Háromszoros egyéni világbajnok (1986, 1989, 1990), egyszeres Európa-bajnok (1984). A dobogó következő fokára utóbbi versenyen egyszer állhatott (1991), harmadik kétszer lett (1989, 1990). Világbajnokságról egy alkalommal hozott haza bronzérmet (1990).
Csapatával egy alkalommal nyert VB-t (1989) és két alkalommal EB-t (1990, 1991). Hatszor lettek kontinensviadalon másodikak (1988, 1989, 1991, 1992, 1993×2). Ugyanezt a helyezést világbajnokságon kétszer érték el (1986, 1990). Öt Európa-bajnoki (1984×2, 1989×2, 1993) és három világbajnoki (1986, 1990, 1991) bronzéremmel büszkélkedhetnek.

Soós – Ruszka Hradetzky Zoltán ( Budapest, 1902. április 16. – 2007. február 16.)

Sportlövő
Legkiemelkedőbb eredményei: olimpiai bronzérem, világbajnok
Egyesületei: HOTIS

Pályafutása alatt kétszer képviselte hazánkat olimpián. Először az 1932-es Los Angeles-i versenyen, itt érte el pályafutása legkimagaslóbb eredményét, bronzérmet szerzett a kisöbű fekvő puskás versenyszámban. A következő, 1936-os berlini olimpián nyolcadik lett.
1935-ben a Rómában megrendezett világbajnokságon az aranyérmet szerezte meg csapatával.

Strassburger István ()

Sportlövő
Legkiemelkedőbb eredményei: hatszoros világbajnok (1929, 1934, 1935, 1936, 1938), négyszeres Európa-bajnok (1929, 1934, 1935, 1936)
Egyesülete: OMGE

Strassburger István a magyar válogatott csapat tagjaként az 1930-as években érte el legnagyobb sikereit. Galamb és koronglövő számokban indult.
Legnagyobb egyéni sikerét 1938-ban a luhacovicei világbajnokságon érte el, aranyérmes lett.
Csapatával ötször állhatott a világbajnoki dobogó legfelső fokán (1929, 1934, 1935, 1936). Az 1935-ös brüsszeli világbajnokságon trapben és élőgalamblövésben is győzedelmeskedtek. Utóbbi versenyszámban ezüstérmet szerzett 1938-ban. Ugyanebben az évben, koronglövészetben harmadikok lettek, csakúgy, mint 1939-ben.
Európa-bajnoki dobogón négyszer állhatott, mindegyik alkalommal aranyérmet szerzett.

Takács Károly (Budapest, 1910. január 21. – Budapest, 1976. január 5.)

Sportlövő, edző, katonatiszt
Egyesületei: Honvéd Tiszti Sportegyesület (HOTIS), Budapesti Partizán SC, Bp. Honvéd SE.
Legkiemelkedőbb eredményei: kétszeres olimpiai bajnok (London, 1948; Helsinki, 1952 – ötalakos gyorspisztoly, 2×30 lövéses verseny, 25m – Londonban világcsúccsal), világbajnok (Luzern, 1939 – gyorstüzelő pisztoly, csapatverseny).

Már gyermekkorában is szeretett célba lőni. 14 éves volt, amikor a honvéd tiszthelyettes-képző iskolába íratták, itt fejlesztette tudását. Néhány év múlva a legjobb céllövők között tartották számon. Tizenkilenc éves volt, amikor a puskát pisztolyra cserélte, kedvence mindvégig az automata pisztoly volt.
Az 1936-os berlini olimpián nem vehetett részt, mivel az akkori szabályok szerint kizárólag tiszti rangban szolgáló katonák utazhattak az ötkarikás játékokra. Később ezt a szabályt feloldották.
Már sikeres sportlövő volt, amikor 1938-ban egy hadgyakorlaton történt gránátrobbanás során elveszítette a jobb kézfejét. Kérvényezte, hogy sérülése ellenére tekintsenek el leszerelésétől, így államfői engedéllyel tovább szolgálhatott. Hihetetlen akaraterővel tanult meg a másik kezével lőni. Legnagyobb győzelmeit már bal kézzel aratta.
A második világháború idején frontszolgálatot teljesített, hadifogságba esett, 1945-ben szabadult.
Olimpián kétszer állhatott a dobogó legfelső fokára, 1948-ban és 1952-ben. Előbbit világcsúccsal nyerte meg, utóbbi érdekessége, hogy az ezüstérmet tanítványa, Kun Szilárd szerezte meg. Takács az olimpiai elsőségét kötelezőnek tekintette, a versenyek előtt megírta győzelmi nyilatkozatát.
1938 és 1960 között harmincötszörös magyar bajnok (egyéni: 13; csapat: 22), huszonhatszoros válogatott.
A versenyzést 1960-ban hagyta abba. Visszavonulását követően a Budapesti Honvéd sportlövő szakosztályának edzője lett, illetve a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián oktatott sportlövészetet. Tanítványai közé tartozott Hammerl László, olimpiai bajnok, illetve Kun Szilárd is.
2000-ben, a Nemzeti Sport szavazásán Takács Károly alezredest az évszázad magyar és a világ harmadik legjobb sportlövőjének választották. A rendszerváltás után játékcsarnokot neveztek el róla, melynek falán emléktábla olvasható.

Tarits Tibor (Budapest, 1905 – 1945)

Sportlövő
Legkiemelkedőbb eredményei:csapat világbajnok (1935)
Egyesületei: Budapesti Polgári Lövész Egylet, Elektromos Torna Egylet

Nemzetközi versenyen a legjobb helyezését 1935-ben, Rómában érte el csapatával, ekkor ők állhattak a dobogó legfelső fokára. Egyéniben ezen a versenyen a negyedik helyet érte el. Csapatban egyszer lett negyedik (Helsinki, 1937) és háromszor hatodik helyezett (Lwów 1931, Róma 1935, Helsinki 1936)

Varga Károly (Budapest, 1955. szeptember 28. – )

Sportlövő, edző, sportvezető, rendőr alezredes
Legkiemelkedőbb eredményei: olimpiai bajnok (1980), háromszoros magyar bajnok
Egyesületei: MHSZ Kismotor- és Gépgyár Lövőklub, MHSZ Híradástechnikai Gépgyár LK, MHSZ Központi Lövész Klubja, MHSZ Diósgyőri Lövészklub
Edző: Dorcsák Lajos

Sportlövő karrierjét a Magyar Honvédelmi Szövetségnél kezdte 1972-ben. A szövetség több klubjánál is versenyzett.
Legnagyobb sikerét az 1980-as moszkvai olimpián érte el, ahol kisöbű sportpuskájával aranyérmet szerzett. Az olimpiai dobogó csúcsára világcsúccsal állhatott. Egyből a csúcsra jutott, hiszen előtte nemzetközi eredménnyel nem rendelkezett. Ebben az évben ő lett az év sportlövője.
1980 és 1986 között a válogatott keret tagja volt.. Pályafutása során 1986-ban világbajnokságon, 1981-ben, 1983-ban és 1985-ben Európa-bajnokságon is szerepelt, de nem került a dobogóra.
Pályafutása során háromszor nyert országos bajnokságot (1976, 1982, 1983).
Még aktív sportolóként, 1984-ben, szakedzői oklevelet szerzett a Testnevelési Főiskolán. E mellett a Rendőrtiszti Főiskolán is diplomázott. Edzőként, lőkiképzőjeként és a BRSE sportlövő szakosztály vezetőjeként dolgozott.

Záhonyi Attila (Budapest, 1959. december 1. – )

Sportlövő
Legkiemelkedőbb eredményei: olimpiai bronzérmes (1988), Európa-bajnok (1987)
Edzői: Lőrinczi József, Nagy Béla
Egyesületei: Budapest Honvéd

Záhonyi Attila sikereit az 1980-as években aratta. Csapatban és egyéniben is többször diadalmaskodott. Több versenyszámban versenyzett, legnagyobb sikereit kisöbű sportpuskával érte el. Az 1988-as szöuli olimpián bronzérmet szerzett az 1987-ben elért Európa-bajnoki cím után.1991-ben bronzérmet szerzett csapatban a kontinensviadalon.
1988-ban az év sportlövője lett.

Advertisements